Ha tehetném

Ha tehetném, átölelnélek

s hagynám, hogy két kezed

rajtam új utakra tévedjen

s elindulna az enyém is

      felfedezni téged

míg az érintéstől olyan

      nagy vágy ébred

hogy elveszítsük uralmunk

      mindketten felette

Ha tehetném, mindig ölelnélek

éjjel is, nappal is

amikor csak kéred

s kérnéd, mert mit adnék neked

azzal semmi fel nem érhet

megkínállak téged a

szerelmem hevével

Ha tehetném, akkor is ölelnélek

ha összeomlik a világ és

 múlik az élet

örökkön át a végtelen időben

s éreznéd te is, neked

csak ez kell

soha többé mást nem

ölelnél meg

Súgó 2 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

2012.02.18. 21:12 Beusz Köszi Jocc! :-) Én meg pont a napokban léptem fel a poetre,hogy megnézzem,töltöttél-e fel valami újat,de láttam,hogy már nem vagy fent. Mostanában nem sokat foglalkozok a versekkel,bevallom őszintén. Mintha mindent leírtam volna...ami pedig maradt,az leírható 2 karakterrel is:  :) Pusszancs neked!

2012.02.18. 16:18 jocc hmm  ... van nekem is ilyen címü  versem , épp az elöbb olvastam :)  szép vers , grtulálok ölel jocc