Nincs több szó

Nem álmok közé fekszünk
a meztelen szerelemmel hármasban
Karjaidban egész elveszett vagyok
de megtalálsz, s magadhoz emelsz,
hogy lélegzeted halljam
arcom lelkedhez simítod

Bezártam magam az éjbe
édes volt minden emlékezés
kaput törtél s vittél a fényre
előbb csak a csillagok közé
De nappal lett hírtelen
vagy csak a szerelem lángja ég
oly nagyon, oly fényesen
hogy napot fest a csillagok közé

És ünnepel a perc, amint felémfordulsz
ujjaid szerelmesen becéznek
A csókoktól beszélni sem tudunk
és betakarózunk a gyönyörrel...

...mely eltakarja titkunkat is
Hogy örökké léteznénk
örökké csak ketten, csak itt
megállítva az idő kerekét

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés