A tiéd
Álmaim Holdfénybe zárva, s már nem vakít tovább
Mosolyom hiába keresed a könnyek homályán át
Itt voltál, itt leszel, hagyom, hogy maradj
Szerelmem örök őrzője már te vagy
S óvsz majd, bennem, míg csak képes vagyok érezni
Lelkemben, szívemben, testemben…
Nem kérted, nem akartam, csak adtam
Ki tudja miért neked…
Tartsd meg, nem kérem, maradhat
Nem kell már nekem
Mert míg tiéd, másnak nem adhatom
S én többé nem is keresem…
|