|
Mint a szerelem
Selyembe kötött parazsat tartok
Éget, de bőröm nem sebzi fel
Sietve fordul az égre a hangom
Pusztítva felhőt ég a szerelem
S párája harmatként ül a földre
Földnek virágára, virág levelére
Meghajlok a virág előtt
Kezembe veszem arcát
De vigyázok, szárától ne váljon el
Simogatom piros-bársony szirmát
Magamba szívom lelkének illatát
S látom, pont olyan...
Érzem, olyan, mint a szerelem
| |