| Mosolyra fel!
Nyüzsög köröttem az élet
Látok mosolyt, látok könnyet
S kérdésekre kérdést kérek
Hagy lássam míg arcod éled
Szavaimmal én csak adok
Vigasztal a betű-halom
S igen, közben elfeledem
Az én mosolyom elengedtem
Tükröm magam elé tartom
Látom megfáradt az arcom
Könnyek mosták a színeket
Szemem csillogása elveszett
De nem hagyom, nem engedem!
Most azonnal újrafestem
Itt egy vonás, ott kell az ecset
Számat rúzzsal kényeztetem
S lám, már ismerős a kép
Az a lány…hát az vagyok én!
Színesben, nem szürke a kép
Mosolyogva fordul feléd…
| |