Már jól vagyok.

Még a tükörből látom szememen nyomát

hogy kinyitottam szívem régzárt kapuját

hogy kiengedjem belőle, ami már fáj

Már csend van ott

hol eddig annyi zene szólt

Még éjszakámba is morajlott

a dalokban élő megannyi szó

melyek elmondták az el nem mondhatót

Kinyitottam szívem, de benne maradtál

csak kizavartam onnan mindent ami fájt

Sietve menekült a csók, a védtelen vágy

csak az emlékek maradtak, s köztük ott állsz

s én kitárom karomat, de végül szívem ölel át