Telihold-álom

Merengő álomtalan éjszaka

Telihold jár fenn az égen

Számtalan szerelmes emlék-pillanat

Elragad, simogat, érzem

S képzeletem fonja történetüket

Összekulcsolt kezeimben megteremtem

Az álmot ébren álmodom, s

Mintha ölelném csókod testemen

Mintha égetné halvány arcomon

Lángját a felgyűlt szenvedély

Kezei közt követelőzően kérné

Lehullva minden szemérem

Adj, s adok, míg józan ész

Már elveszni lesz kénytelen

S átadjuk magunk a vágynak

Ujjaim izgatottan nyílnak

Hogy az éjszakában valahol

Érezzék ahogy elindulnak

Végigcsókolva édes ajkadon

S lejjebb futva elkalandozzanak

S meztelen testünkben türelmetlen

Már minden sejtünkben lobog

Lángjában égve elmerülve

Vad-buja táncaiban dobog

A csillapíthatatlan, a telhetetlen…

Emlékképekkel játszva vágyaim

Elhoz a képzelet, itt vagy velem

S érzem kezed mellemen nyugszik

Ahogy ölembe hajtod a fejed…

…és elringat végre a telihold…