Bújj el Hold!

Felhőkkel takarózik szégyenlősen a telihold,
Vagy talán érzi bűnét, mert
túl nagy a fény, amit szerteszór,
s nem hagyja aludni a
magányos lelket.

Nem hagyja társról álmodni
kihez odabújhatna,
mint ahogy a boldogok teszik
a teliholdas éjszaka,
Csak forgolódnak könnyekkel ázott
párnáin.

Bújj is el, te Hold!
Takard el fényes arcodat
hagyd legalább, hogy álmodjon
Hagyd ragyogni a csillagokat,
Melyek hoznak még kis reményt!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés