Most...
Most…mintha jobban hiányoznál…
S lehunyom szemem, hogy pilláim vezessék
arcodat hozzám,
hogy lássam, szemed mosolya csak nekem szól,
miközben a képzelet álma körbefon,
szorosan testemhez, hogy érezz, hogy érezzelek
s közben hagyom, hogy ölelésed valósnak higgyem,
mert most…igen, most valahogy jobban hiányzol nekem…
|