|
Álmokba ragadt...
Álmokba ragadt az élet
Hogy szívem magánynak adtad
Remények múlnak a perccel
S szerelem fullad a vágyba
Elsüllyed a Nap az éjszakában
Eltakar sok régi emlék
Parány percei elrohannak
Oly messze, mit kezed nem ér
Túl hangos lett a csend
S túl néma minden szó
De mosolyod nem feledem
Mely többet ért, mint a csók
Elveszejt szívemben hiányod
Miközben új álmokat idéz
S remény sóhaja pislákol
De megremeg, mint gyertyafény
| |