Legyen valóság!

Ma már nem kell a Hold
Tompul a valóság nappal is
Vagy nem is az, hanem álom?
Ködösül és összekavarodik
S néha nem érzem, hogy álom
Ahogy a térdedre hajtom fejem
És verebeket etetek-dacból.
Nem engedem, hogy bántsd őket!

Kezemmel félve kapaszkodom beléd
Hogy szemedbe nézve megnyugtass:
Nem vagyok én, mint kisveréb
Kit azért csalsz magadhoz, hogy bánthassad

Vagy valóban ezt teszed?
Hát mégsem ébred hajnal?
Óh, ne a szél érintsen!
Te légy az, ki simogat!

Legyen valóság a kezed a kezemben!
Legyen valóság a szeretet szívedben!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés